Csemegézz!
Egyszerű
Szeretnél szeretni?
Miért nem mered kimondani
azt,mi oly egyértelmű?
Szemembe nézve-
ne mondd...
Ölelj át.
Gyenge
Dacolva veled.Szavak nélkül
töröm meg csended.
Mezítelen lélekkel állsz előttem.
Te is csak ember vagy,
-keserű a szám íze..
Elfordulok,
Mondd sirámid.
Nem hallgatom...
Neked
Emlékszem a fenyőre
az ablak alatt.
Mézga fénnyel leöntött délutánokra
Szerelem hajnalokra,s az indiai
ruhára,amin pálmafák voltak.
Elmúlt.Ősz magával ragadta
-Nem baj,az akkor volt..
Szerelem reggelek-már veled
ébredek
Ez adomát
az utókornak
adom át.
Ha látom,hogy egy mondat ezzel kezdődik:örökké
végtelenül,soha,stb...tudom,hogy hazugságról lesz
benne szó.Leteszem.
Szeretlek!Ne ijedj meg a szótol!
Ha megkérdeznék mennyire,
nem tudnék válaszolni
Szavaim némák maradnának,
csak néznélek, és szavak nélkül
törném meg csended..
Gyekekszáj
Anyu! Nézd ott repülnek a sült galambok!
Miért van a tehén fülében fülbevaló?
Marci,köszönj szépen az óvónéninek!
-Nem tudok,mert bezártam a szám!
Nagyanyád,és keresztapád vitatkozik,nézed őket,aztán
megszólalsz,
-Feri,te úgy üvöltesz,mint egy makákó majom!
Nagy a csend,apád benéz a fürdőbe,megettél egy gyerek-
fogkrémet,
-Nem fáj a hasad Marci?
-Nagyon finom vacsora volt!
Apu menj fel a padlásra,ott van egy egér.
A méreg megette szegényt.
Marci, miért nem szedted össze a diókat?
-Mert nem értem rá!
-Miért nem fiam?
-Anyu mosott, főzött,takarított,
én meg elfáradtam!
Mesélek Marcinak a Lucázásról,egyik mondatom
így kezdem:régen a gyerekek amikor mentek lucázni..
-Anyu,én régi gyerek vagyok,vagy új?
Érdekelnek a születés körüli dolgok,kérded,
hogy a cicidből szoptam,igaz?-
-Igen,onnan.
-Nem értem,akkor miért hordod őket?
